Nem veszik észre az influenszerek, hogy a lájkok rabszolgáivá lettek - Android

Molnár Dorkaként többen ismerhetik, de ma már ki nem állhatja, ha így szólítják. Tíz éve mindenkinél közelebbről figyeli a közösségi média alakulását, készített kampányokat a legnagyobb luxusmárkákkal, tavaly év végén pedig elérte a 250 ezer követőt az Instagramon.

The post Nem veszik észre az influenszerek, hogy a lájkok rabszolgáivá lettek first appeared on 24.hu.

A nem influenszernek, hanem digitális tartalomkészítőnek tartja magát, aki a saját illusztrációin sokrétű szociális problémákat jelenít meg. Posztol arról például, hogy milyen stigmák veszik körül azokat a nőket, akik harminc felett nem akarnak gyereket vállalni, de a mentális egészségről és a toxikus társadalmi elvárásokról is kezdeményezett már párbeszédet. Tíz évvel ezelőtt első generációs influenszerként robbant be a The Sense című divatblogjával, amit eleinte saját maga szórakoztatására készített, igaz, akkor még Molnár Dorka néven. 2014-ben külföldre költözött, majd öt különböző országban élt, de a keresztneve egyikben sem volt túl szerencsés az angol „dork”, azaz lúzer szó miatt. Ezért egy másik keresztnevet választott, amit azóta annyira magáénak érez, hogy hivatalosan is felvette a Lainey, magyarul Léna nevet.

Magyarországon előfutára volt a mai influenszer-jelenségnek. Már akkor is a védjegyének számított, hogy a vizuális tartalmak mellett hiánypótló írásaiban fejtette ki szarkasztikus véleményét olyan témákban, melyek az életében is megjelentek, legyen szó a friss jogsijáról vagy a rosszul sikerült randijáról. A blogolás után 2018-ig volt a Style magazin divatszerkesztője. Az elmúlt években ritkán hallatott magáról, legutóbb 2019-ben írtunk róla, amikor lerajzolta a Queer Eye nevű sorozat szereplőinek tagjait, egyiküknek pedig annyira tetszett a kép, hogy megosztotta a fotót.

Az elmúlt öt-hat évben digitális üzleti stratégiával foglalkoztam. Külsősként adtam tanácsokat influenszereknek, de leginkább nők vezette cégeknek, akik közösségi média fókuszú marketingkoncepcióval rendelkeznek. Csak olyan partnerekkel dolgozom együtt, akik jót akarnak tenni a világban. Lehet ez bármi, a lényeg, hogy mindannyian valamilyen pozitív változást szeretnének elérni. Egyébként most szeretnék váltani és teljes munkaidős illusztrátor lenni

– mondja, utalva az Instagram-oldalára, ahol követőinek száma nagyjából félúton van Fluoré és Kulcsár Edináé között.

És míg korábban túlnyomórészt magyar követői voltak, az elmúlt két évben annyira megváltozott a bázisa, hogy ez az arány ma már mindössze 3–4 százalékot tesz ki. Ez ugyanaz a közösség, akik végig kísérték a munkásságát az elmúlt tíz évben. Molnárt leginkább a saját korosztálya, vagyis a 25 és 30 év közötti nők követik, akik könnyen tudnak azonosulni azokkal a témákkal, amelyeket rajzai által felvet az oldalán. Túlzás nélkül állítható: Molnár volt a 2010-es évek IT-girlje itthon (hiába nem volt itthon ez a gyakori jelzőhasználat): bármiről posztolt, azt egy réteg azonnal megvette, bárhogyan pózolt, utána több száz lány készített magáról hasonló fotókat.

Kizárólag olyan ügyek kapcsán kezdeményez párbeszédet, amelyek személyesen érintik, erre pedig következesen figyel, mióta megszületett első saját blogja. Szerinte, amíg nincs személyes kapcsolódása egy témához, csak az elérésért és mások kedvéért csinálna tartalmat, ami nem hiteles. Konkrét példaként felhozta, hogy egy kerekesszékes nő megkérte, mutassa be őket is a rajzaiban, de mivel nem volt tisztában azzal, milyen problémákkal küzd egy kerekesszékes a mindennapokban, nem tudta szívből teljesíteni a kérést.

Az egyik legnépszerűbb illusztrációja két egykorú nőt ábrázol, az egyik családanya, a másik pezsgőspohárral a kezében, bőrönddel látható. A bejegyzés párhuzamba állítja a karaktereket, és természetesnek tartja mindkét életutat és választást, amit képviselnek. Hiszen nem kell, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a célja az életében, mindaddig, amíg lehetősége van választani. A posztot a legtöbb ember pozitívan fogadta, de azért akadt kivétel.

Az egyetlen dolog, amibe valaki belekötött, hogy pezsgőspohár van a kezemben, vagyis biztos alkoholista vagyok. Sok nő megköszöni, hogy foglalkozom ezzel a témával. Teljesen normális, ha harminc felett valaki nem szeretne gyereket és tradicionális családot. Ha meg egy nő erre vágyik, az is szuper, mindenki azt csinál, amit szeretne. Azzal van baj, amikor állandóan kifogásokat kell keresniük a környezetük számára azoknak, akik esetleg nem gyerekek mellett képzelik el az életüket. Azért nem szeretnék gyereket, mert – kezdődik a klasszikus mondat. Ha az ellenkezőjét állítjuk, senki sem teszi fel a kérdést, hogy miért.

Szerinte ezek személyes és fontos döntések, ennek ellenére kollektíven szinte alig beszélünk róluk. Azt mondja, ha jobban belegondolunk, valószínűleg mindenkinek van ilyen ismerőse, úgyhogy itt lenne az ideje, hogy normálisnak tekintsük, ha egy nő nem akar szülni.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

LAINEY MOLNAR (@lainey.molnar) által megosztott bejegyzés