Lassan már csak üres rituálé a napi koronavírus-statisztika - Android

Az elmúlt hónapokban új szokásokat vettünk fel: beköltözött a nappalinkba az operatív törzs, megtanultunk maszkot húzni, és a reggeli kávé mellé fogyasztjuk a napi koronavírus-statisztikát. A szokások pedig velünk maradnak sokáig, akkor is, ha értelmetlenné válnak.

Müller Cecíliába tavasszal még úgy kapaszkodtunk, mint régen a nyunyókánkba, őszre viszont már keveseket izgatnak a tiszti főorvos szavai. Hogy miért? Mert érdemi információ, magyarázat, valódi kérdésre adott válasz nem kerül elő a napi sajtótájékoztatókon. És mostanra a koronavirus.gov.hu napi statisztikái is egyre kevesebbet mondanak el a járvány második hullámáról.

A megyei adatok alig mondanak valamit

Az aktív fertőzöttek 35%-a, az elhunytak 48%-a, a gyógyultak 34%-a budapesti – közölték például csütörtökön az állami honlapon, miközben a főváros-vidék felosztásnak most már nem sok értelme van, hiszen a tavaszi adatokkal szemben nem kiugró a budapesti fertőzöttszám.

Ezt a térképet olvasóink is ismerhetik, az adatait a kormányzati oldalról szedjük. De nem az aktív fertőzöttek számát mutatja, hanem azt, hogy március óta hányan kapták el a koronavírust az egyes megyékben. Az adatsor az újonnan igazolt fertőzöttek számával egészül ki minden nap, de arról, hogy megyénként hányan haltak vagy gyógyultak meg, és így mennyi az aktív betegek száma, nincs információnk.

Természetesen a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) megvan ez az adat is, de amikor elkértük, azt válaszolták, hogy „nem publikus”. Pedig mi más lenne a területi adatok közlésének az értelme, ha nem az, hogy látszódjon, hol terjed gyorsabban a járvány. Mindezt ráadásul nemcsak megyei, hanem települési szinten is lenne jó tudni – noha ilyen adatokat a polgármesterek sem kapnak napról napra, a különböző hatóságok nyilvántartásai pedig nem mindig egyeznek.

Itt egyébként követhető a megyénkénti fertőzöttség alakulása, összehasonlíthatók az egyes megyék görbéi (persze szintén csak az összes igazolt fertőzöttet tekintve), és mindez egyáltalán nem érdektelen. Ugyanis amíg az első hullámban azt lehetett látni, hogy Budapestre koncentrálódik a járvány, a második hullámban országszerte terjed.

Ahogy a 444 is megírta, a járvány első hullámában 361 fővárosi és 235 vidéki áldozat volt (60:40 százalékos arány), miközben a teljes lakosságnak csak 18 százaléka él Budapesten. Az összes regisztrált fertőzöttnek pedig a 46 százaléka volt budapesti. A második hullámban viszont már az áldozatok háromnegyede vidéki, és a fertőzöttek között is kisebb lett a budapestiek aránya, több mint 10 százalékponttal. Eközben egyes megyékben szeptember 1-je óta a tízszeresére nőtt az igazolt fertőzöttek száma:

• Békésben például március és szeptember 1-je között 26 fertőzöttet találtak, mostanra 398-at,
• Győr-Moson-Sopronban 156-ról 1857-re nőtt az összes fertőzött száma öt hét alatt,
• Somogyban 41-ről 586-ra,

hogy az ország három különböző szegletéből hozzunk példát.

Vakon tapogatózik a kormány is

Az aktív fertőzöttek száma sem sokat mond azonban mostanra sajnos.