Kalocsán megmutatták, hogyan nem szabad modernizálni egy templomot - Android

A helyi védettséget élvező épület falán kívül vezették az elektromos kábeleket, ez egyik sarkot pedig egy kanyar levágása érdekében még át is fúrták.

The post Kalocsán megmutatták, hogyan nem szabad modernizálni egy templomot first appeared on 24.hu.

A középületek helyreállításánál, vagy épp fejlesztésénél fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget a kivitelezők minél okosabban költsék el, egyúttal pedig elkerüljék a szemet bántó megoldásokat – főleg, ha műemlékekről, helyi védettségű építményekről, vagy középületekről van szó.

Ezt a nem túl magas akadályt számos városházának, filmszínháznak, könyvtárnak, vagy épp templomnak sikerül megugrania, kivételek azonban mindig akadnak. Ezt a sort erősíti az egy olvasónk által küldött fotósorozat alanya, a kalocsai Szent Imre-templom is, aminek falán unortodox módon sikerült elvezetni az elektromos kábeleket:

Olvasónk szerint a megkérdőjelezhető igényességű állapot már legalább fél éve fennáll, magyarázatot pedig nem igazán talál a történtekre.

A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy az eperföldi templomként is emlegetett neoromán épület helyi védettséget élvez, így eredeti arcának megtartása, illetve a szakmai alapelvek mentén történő fejlesztése alapkövetelmény.

A megmagyarázhatatlannak tűnő helyzet háttere kérdéses: a kábelek elhelyezésekor nyilvánvalóan nem akartak vésni (ezt nem is szabad), ennek fényében azonban fura, hogy az épület egyik sarkát sikerült áttörni – ahelyett, hogy a végül falra került szakaszt a föld alatt, egy kábelcsatornában vezették volna végig.

Az egyetlen magyarázat az a bevett módszer lehetne, miszerint a kábeleket előbb a falon vezetik el, majd egy újabb engedély birtokában vésik csak be a falba, ez azonban a munkák befejezés óta eltelt idő fényében nehezen elképzelhető.

A plébániatemplom Kalocsa város értékkatasztere szerint 1931-1933 között, Zichy Gyula érsek közbenjárásának köszönhetően született meg, terveit pedig Möller István (1860-1934) műegyetemi tanár szignózta.

A nevét Szent Imre 1031-es halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából tartott Szent Imre-év alkalmából kapó, a környékbeli római katolikusokat kiszolgáló épület tervezője egyáltalán nem volt ismeretlen név a szakmában.

A Karlsruhéban, illetve Bécsben tanult Möller a modern magyar műemlékvédelem egyik atyjaként olyan épületek helyreállításában vett részt, mint a Vajdahunyadvár, a gyulafehérvári székesegyház, a székesfehérvári Szent Anna-kápolna, a nyírbátori református templom, a pécsi ókeresztény sírkamrák, az egri minaret (ennek mai kősisakját is ő tervezte), illetve

a zsámbéki premontrei templomrom, ami az eperföldi templom fő ihletforrását is jelentette.

Az 1914-1932 közt a Műegyetem középkori építési tanszékén tanító építésznek saját, önálló munkái is megvalósultak: nevéhez kötődik a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit templom (1933), az angol gótikából merítő sárszentmihályi Zichy- és a szomolányi Pálffy-kastély, de az ő irányításával született újjá a rodostói Rákóczi-ház is.

Kérdéseinket a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének e-mailben tettük fel, a templomot pedig telefonon próbáltuk elérni, de válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

The post Kalocsán megmutatták, hogyan nem szabad modernizálni egy templomot first appeared on 24.hu.