Közép-Európában megint a médiát támadják, az EU pedig egyelőre tétlenül nézi - Android

Közép-Európában megint a médiát támadják, az EU pedig egyelőre tétlenül nézi - Android

A lengyelek különadót vetnek ki a médiára, Magyarországon pedig megszűnt a Klubrádió frekvenciajogosultsága. A kérdés, hogy mit fog most csinálni az EU. Egyelőre úgy tűnik, semmit.

The post Közép-Európában megint a médiát támadják, az EU pedig egyelőre tétlenül nézi first appeared on 24.hu.

Közép-Európa ezekben a napokban sem tudta elkerülni, hogy kellemetlen tüske legyen az Európai Unió oldalában. Ahogy az EU sem tudta elkerülni, hogy üres frázisok gyűjteményének tűnjön a közép-európai választópolgárok előtt.

Az elmúlt bő egy hét kicsit olyan volt, mintha visszautaztunk volna a 2010-es évek elejére. Ekkor kezdődött a magyar kormány harca az unióval az új médiatörvény elfogadása miatt. Akkor az Orbán-kormány még nem dolgozta ki ennyire pontosan az unió ellenségképét, és a csatát részben el is vesztette. Az EU-s nyomás hatására több kritizált részt kivett a médiatörvényből, igaz, nem túl fontos részeket.

A kormánynak azóta is folyamatosak a médiával kapcsolatos küzdelmei az unióban. A Fidesz tíz éve alatt teljesen átalakult a magyar sajtó, de nagyon nehéz jogi nyelven elmagyarázni azt, hogy pontosan mi a baj, kritikaként a Népszabadság 2016-os bezárását és a szorongatott helyzetben lévő indexes újságírók tavaly nyári felmondását szokták emlegetni, továbbá a megyei lapok átvételét és a központosított kormánypárti sajtóholding létrehozását, a közmédia kiegyensúlyozatlanságát. Mindezzel azonban az unió láthatóan nem tud mit kezdeni, legfeljebb szabályozási kérdésekkel.

Marjai János / 24.hu

Adók-kapok

Az igazán komoly tüske így az volt, amikor a kormány 2014-ben különadót vetett ki a médiaszektorra. Mivel az adó a külföldi tulajdonú médiacégeket, például a Brüsszelben nagyon jó kapcsolatokkal rendelkező Bertelsmann-csoport tulajdonában lévő RTL Klubot is érintette, az EU határozottan tiltakozott. Ugyan a magyar kormány már visszavonta ezt a szektorális különadót, most mégis újra előkerült a téma.

Mert most Lengyelország próbálkozik valami hasonlóval. A lengyel kormány épp most ver át a parlamenten egy olyan javaslatot, ami a cégek méretétől függően 2 és 15 százalék közötti különadóval sújtja a médiacégeket, beleértve a plakátcégeket és a mozikat is, sőt a tervek szerint a Facebookra és a Google-re is vonatkozhat a szabályozás.

A kormány egyik indoka az, hogy így szeretné betömni a lyukat a költségvetésben, amit a koronavírus-járvány hagyott. A másik indok az, hogy igazságosabb környezetet teremtenek a hazai médiavállalkozásoknak a nagy multikkal szemben.

Tiltakozásként múlt héten először 43 médium írt közös levelet Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, szimpla rablásnak nevezve az adót, majd a teljes független lengyel média beszüntette a hírszolgáltatást. A legtöbb újság egy teljes napra bezárt, a nagy kereskedelmi tévék pedig egész délelőtt egy fekete képernyőt közvetítettek, amelyen az a felirat szerepelt, hogy

Itt a kedvenc műsorodnak kellene lennie.

A háttérben megbúvó valódi okokról többet árul el, hogy a lengyel közmédia – ami körülbelül a magyar nívóján működik – mentesül az adó befizetése alól. A lengyel kormánynak ráadásul régóta fontos politikai harca az, hogy a külföldi multik arányát visszaszorítsák a médiában, ebben is pár évvel lemaradva követi a magyar kormányt.

Európai kritika

A magyar és a lengyel messze az EU két legtöbbet kritizált kormánya. Most is szinte minden cikk, ami a lengyel különadóval foglalkozik, megemlíti, hogy a minta a magyar kormány korábbi különadója, és hogy nálunk pont most kapcsolták le a Klubrádiót.