Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát - Android

Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát - Android

A Schuler-villát évtizedeken át oktatási épületként használták, állapota pedig jócskán leromlott. Most megmenekül.

The post Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát first appeared on 24.hu.

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk.

A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet:

Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt.

Bergerből lett Benedek

A tervező 1887-ben jelentkezett a Magyar Királyi József Műegyetemre, tanulmányait azonban több alkalommal is megszakította, sőt szakot is váltott, így csak harminchat évesen (1905) kapott építészdiplomát. Az 1898-ban, saját építési vállalkozásának alapításával indult pályájáról máig sem született átfogó kötet, számos munkáját azonban ismerjük – ilyenek a bolgárkertészek kertjei közül kinőtt zuglói vasalóház (XIV. Bosnyák utca 1/A., 1911), az ötemeletes I. Batthyány utca 26. (1911) a későszecessziós elemeket magán viselő Reich-ház (VI. Szív utca 42., 1913-1914), a Karády Katalinnak otthont adó V. Nyáry Pál utca 9. (1912), illetve a Magyar Tisztviselők Takarékpénztárának bérháza (VIII. Rákóczi út 59., 1911-1912).

Az 1993-ban helyi védettséget kapó, előbb hat, majd a harmincas évek derekától nyolclakásos ház az államosítás után irodákkal telt meg: előbb Szovjet Állami Dunai Hajózás magyarországi vezérügynökségének központjaként szolgált, egy évtizeddel később (az épület 1956-os magyar állami tulajdonba való kerülése után) pedig az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézete, illetve az Agrártörténeti Szemle szerkesztősége költözött a két világháború között még fényűző bútorokkal teli, partik ezreit látott terekbe.

Az intézményt a Kádár-kor alatt többször is átnevezték: előbb Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet lett belőle, majd a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet nevet viselte, a hatvanas évek végétől pedig a Papíripari Vállalat Csomagolóanyaggyárának munkaügyi osztályát is ebben a villában kellett keresnie annak, aki jelentkezni szeretett volna a kor lapjaiban megjelent apróhirdetésekre.

A helyzet a rendszerváltás után sem változott számottevően: a kisebb cégeknek, illetve alapítványoknak is helyet biztosító Mérnök- és Vezetőképző mellett a kétezres évek végén megjelent itt a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézete, illetve az Európai Tanulmányok Intézete is.

2010-ben végül a Szent István Egyetem (SZIE) lett a teljes ház kezelője, a Vezetőképzőre emlékeztető felirat pedig szép lassan lekopott az Ida utcai kapu feletti ívről.

Vincze Miklós / 24.hu Az Ida utcai főbejárat 2017-ben

A vakolathiányok miatt az utcáról egyre rosszabb állapotúnak tűnő épület tulajdonjoga 2015-ben Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez került, a helyzet azonban ezzel nem jutott nyugvópontra, hiszen 2017 nyarán a villát az állam

ingyenesen a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház kezébe adta. Az egyház a Budapesti Görögkatolikus Helynökséget, illetve a Szent János Görögkatolikus Diákotthont költöztette az egykori Schuler-villába, és úgy tűnt, hogy a halaszthatatlanná váló felújítás még hosszú ideig várat magára.

Néhány héttel ezelőtt azonban építési háló jelent meg a homlokzatokon, a tervezett munkákra azonban semmilyen kihelyezett tábla nem hívta fel a figyelmet:

Olvasónk, M. A villa 2021 februári képe

Kérdéseinkkel megkerestük a Görögkatolikus Metropólia részét képező Hajdúdorogi főegyházmegyét, akik válaszukban közölték: a felújítást évtizedek óta nem látott épület szinte összes szerkezetén látható a folyamatos romlás eredménye,

a meglévő tetőszerkezet, illetve a zárófödém pedig több helyen statikai problémákat vet fel,

így azokat rövidesen kijavítják, de nemcsak a veszélyes épületrészek, hanem a teljes épület megújul majd.

A munkálatokban részt vevő műszaki ellenőr, Sztupa András a 24.hu-nak kijelentette: az épület műemléki védettséget ugyan nem élvez, de helyi védett értéknek számít, így a munkák során a legfőbb cél az értékmentés:

megóvni, és visszaállítani, ami értékes, és bontani, ami értéktelen.

Az épület kőburkolatos lábazati szakasza, és felette található vakolt homlokzata tehát mind anyagában, mind karakterében megmarad, az oromdíszeket, tagozatokat, és stukkókat pedig helyreállítják.

A nyílászárócseréken és a burkolat javításán túl más, jelentős homlokzati változás nem került betervezésre. Az utcai meglévő nyílászárók tokjai és külső szárnyai javítással, vagy cserével kerülnek felújításra – állapotuk szerint egyedileg változik a beavatkozás mértéke –, a belső szárnyak viszont újak lesznek, hőszigetelő üvegezéssel készülnek

– olvasható a levélben, amiből arra is fény derül, hogy az utcai homlokzatok új cserepet kapnak, míg a jelenleg a tetőt alkotó, az átválogatás után még használható darabok a hátsó hosszhomlokzatra kerülnek, ahol egy új, akadálymentes alagsori bejárat is születik majd. A bevilágító akna (lichthof) helyére egy új, az épület struktúrájába így nem beavatkozó, akadálymentes személyfelvonó kerül, ami a ház minden szintjét ellátja majd.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by zugLOVE (@zuglove)