Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban - Android

Éppen egy éve jelentette be Orbán Viktor, hogy két koronavírusos beteget találtak Magyarországon. Míg tavasszal a gyors intézkedések után két hónapig tartottak a lezárások, és ezernél kevesebben haltak meg, addig ősszel a kormány eltérő stratégiája legalább négy hónapnyi szigorhoz és máig 15 ezer halotthoz vezetett. Az egyéves évfordulón pedig az is kiderült, hogy a következő két hétben minden korábbinál szigorúbb korlátozások várnak ránk. Így éltünk a járvány első évében.

The post Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban first appeared on 24.hu.

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus.

Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak

– közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média.

Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs.

„Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek fogadására” – nyugtatott január utolsó napjaiban Kásler Mikós miniszter. Szlávik János infektológus arról beszélt 2020 februárjában, hogy „az optimisták szerint április-májusban kifullad a járvány, a kicsit pesszimisták szerint júniusig, a pesszimisták szerint egész nyáron lesz még koronavírus okozta megbetegedés”.

A riasztó olasz helyzet mégis megtette a hatását, és már januárban hiánycikk lett a gyógyszertárakban a maszk. A vietnámiak igyekeztek leszögezni, hogy nem kínaiak, a Kínából érkezőket pedig lázmérőzni kezdték, más látványos változás nem történt. Hét magyart hazahoztak Vuhan környékéről, ők a Dél-pesti Centrumkórházba kerültek karanténba.

„Magyarország mindent megtesz a koronavírus elleni védekezésben, és az eddigi intézkedések hatékonynak bizonyultak” – hangoztatta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt február 7-én. Azt azonban ekkor már sejteni lehetett, hogy csak idő kérdése az első magyarországi beteg megjelenése. Végül március 4-én jött Orbán Viktor bejelentése.

Pár órával korábban a Fidesz kommunikációs igazgatója adta meg az alaphangot:

A migrációs hullám nemcsak a terrorizmus közvetlen veszélyével, hanem koronavírus-fertőzéssel is fenyeget

– állította Hollik István, külön kitérve arra, hogy sok bevándorló érkezik Irán felől.

És láss csodát, az első két fertőzött iráni állampolgár volt, akik ugyan évek óta legálisan tanultak magyar egyetemeken, de igyekeztek úgy beállítani őket mint illegális migránsokat. Az operatív törzs tájékoztatóin téma volt, hogy rendőröknek kell vigyázni rájuk a karanténban, később ki is toloncolták őket, majd az érdeklődés elmúltával, jóval később megengedték nekik, hogy visszatérjenek tanulni.

Tavaly márciusban még benne volt a pakliban, hogy a kormány a koronavírust egyszerűen összemossa a migrációval. Csakhogy ősszel valóban nagy lett a baj, egy-egy nap több fertőzöttet, halottat regisztráltak, mint egész márciusban. Visszanézve: tavasszal alig legyintette meg a vírus az országot.