A válság új nyerteseket szül - Android

A válság új nyerteseket szül - Android

Miközben a társadalom és a gazdaság nagy része a koronavírus közvetlen hatásait nyögi, szép lassan átrendeződik a piaci a verseny, ezzel új piaci szereplők tűnhetnek ki.

A társadalmi figyelem a koronavírus közvetlen hatásaira koncentrál, így kisebb figyelem jut a gazdasági válság közepette bekövetkezett piaci verseny átrendeződésére. Azonban a vállalkozásoknak erről sem szabad megfeledkezni, és kétségtelenül lehetőségeihez képest partnereit, konkurenseit mindenki figyeli. Érdemes azonban távolabbról vizsgálni, mennyire komoly folyamatok zajlanak a gazdaságban, ezzel feltérképezni a további lehetőségeket is.

Azt, hogy mely vállalkozásra hogyan hat a jelenlegi helyzet, nagyban függ külső tényezőktől, illetve a vállalkozás adottságaitól, a vállalkozás tevékenységi körétől, pénzügyi helyzetétől, beszállítóktól, partnerektől. Ezek a külső tényezők nagyon megszórták a hazai vállalkozókat, az ágazati hatásokat talán már nem is kell kiemelni, egyes szektorokat sokkal jobban sújtott a koronavírus mint másokat. Ágazaton belül is komoly eltérésen vannak, az Opten ügyfelei között végzett kutatás szerint például a kereskedő cégek 14 százaléka javuló kilátásokról számolt be a koronavírus alatt, míg jelentős részük kritikus helyzetbe került.

A helyzet szemléltetésére egy jó példa a beszállítói láncok problémája. A gazdasági válság hatására a kereslet jelentősen visszaesett bizonyos termékek és szolgáltatások iránt, azonban ennél van egy sokkal érdekesebb nézete is a történetnek. A hazai gazdasági társaságok 68 százaléka jelentett beszállítói problémákat és fennakadásokat már a járvány első hulláma alatt is. Értelemszerűen ezt okozhatták logisztikai problémák, termelés leállások. Vállalkozások tömegei kerestek új megoldásokat beszállítói problémáik megoldására. Ezt a helyzetet sok vállalkozó ügyesen felismerte, és előrébb tudott lépni a piaci versenyben úgy, hogy potenciális ügyfeleit és beszállítóit időben feltérképezte.

Ráadásul a verseny már nemzetközi szinten folyik, így a hazai vállalkozások helyzetét ott is érdemes vizsgálni. Egy hazai vállalkozást sokszor nehéz összehasonlítani egy nyugat-európai multinacionális vállalattal, azonban a V4 országok teljesítményét összehasonlítva érdekes képet kapunk. A V4 országok adják a hazai külkereskedelmi forgalom 15 százalékát, így a hozzánk hasonló gazdasági és regionális helyzettel rendelkező országokkal történő kereskedelmünk igen jelentős.

Magyarország külkereskedelmi termékforgalma forintban, V4 országok (2019, folyó áron, millió Ft)

ExportImport
Szlovákia1 863 1821 671 874
Csehország1 520 2101 688 830
Lengyelország1 502 7561 968 903
Összesen4 886 1495 329 607

Forrás:KSH

Az V4-ek kereskedelmi adatait vizsgálva elmondható, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege negatív a V4-en belül, ami azt jelzi, hogy van még potenciál a hazai exportot növelésére ezen célországokba. Az exportnövelés egyik alappillére a piackutatás, illetve az adott országban lévő potenciális partnerek feltérképezése, azaz a céginformációs tájékozódás.

Az export növelése mind makrogazdasági szinten, mind a vállalkozás stabilitása szempontjából kulcskérdés, a regionálisan elosztott portfólió biztosítja, hogy az 1-1 területre koncentráló gazdasági hullámvölgyek csak tompítva jelenjenek meg a vállalat életében. A V4-ek koronavírus alatti teljesítményének vizsgálata is arra utal, hogy a hazai cégeknek jó piacot jelenthetnek a szomszédos országok.

V4-ek GDP változása előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

2020Q12020Q22020Q3
Csehország-1,6-10,8-5,2
Magyarország2,2-13,6-4,6
Lengyelország1,9-8-1,8
Szlovákia-3,6-12,1-2,4

Forrás:Eurostat

A GDP adatok azt mutatják, hogy Magyarország nagyobb lendületben volt év elején, mint V4 -es társországok, de a koronavírus hazánkat fogta meg a lejobban második negyedév során, a hazai gazdaság lendületén esett a legjobban. Ez szintén azt jelzi, hogy aki a koronavírus alatt új ügyfeleket kereső vállalkozók jobb esélyekkel találtak megrendelőt a többi visegrádi országban, mint Magyarországon. Harmadik negyedévben a hazai GDP változása kevésbő volt tragikus a V4-ek körében, de hazai gazdaság még mindig gyengébben teljesített a V4 átlagnál.

Hasonló export potenciált mutat, ha a vizsgált országok külkereskedelmi mérlegének változását nézzük. A koronavírus első hulláma alatt a V4-ek közül Csehország és Magyarország külkereskedelmi mérlege romlott, de egyedül Magyarország külkereskedelmi mérlege lett negatív, azaz a koronavírus alatt kereskedelem egyik vesztese lett Magyarország. A lengyel és a szlovák gazdaság egyenlege javult is, azaz az exportjuk a romló gazdasági körülményekhez jobban tudott alkalmazkodni. Harmadik negyedévben jelentős részben korrigálódott a V4-ek külkereskedelmi mérlege, de azért érdemes megfigyelni, hogy Szlovákia mérlege milyen sokat javult 2020 során összességében.

V4-ek külkereskedelmi mérlege (millió EUR)

2020Q12020Q22020Q3
Csehország4 153,42 211,14,133.6
Magyarország1 235,5-151,31,439.9
Lengyelország7 392,89 060,48,684.5
Szlovákia-446,3183,11,065.7

Forrás:Eurostat

Nem nehéz belátni, hogy van még fejlődési potenciál a hazai gazdaság és vállalkozások exporttevékenységében, a gazdasági hullámvölgyek adta lehetőségeket is érdemes lehet kihasználni. 2020 -tól az Opten.eu oldalon már hazai igényekre szabott nemzetközi céginformációs marketinglisták is elérhetők néhány kattintást követően, így a nemzetközi partnerek feltérképezése már Magyarországon is biztosított a lehetőségek kihasználáshoz.

09/12/2020 08:44 PM