„Még hány öngyilkosság kell ” – rejtélyes halálesetek az óceánjárókon - Android

Egy magyar alkalmazott tavaly májusi halála után tragédiák sora történt az üdülőhajókon.

The post „Még hány öngyilkosság kell?” – rejtélyes halálesetek az óceánjárókon first appeared on 24.hu.

2020 májusában először brit lapok számoltak be arról, hogy a Carnival Breeze nevű hajón meghalt egy magyar férfi – a huszonnyolc éves Szaller József öngyilkos lett. A tragédiát (különböző óceánjárókon) több rejtélyes haláleset is követte.

2020. május 6-án a Carnival társaság hajóin az utasok parti programjaiért felelős munkatársként dolgozó Szaller még együtt vacsorázott egy magyarokból álló társasággal, de másnap nem jelent meg a fedélzeten. Az aggasztó jelek miatt két nappal később, 9-én reggel megpróbáltak benyitni a szobájába, de csak résnyire sikerült kinyitni az ajtót, ezért az erkélyen keresztül másztak be a kabinjába, és megtalálták Szaller holttestét – a férfi nadrágszíjjal akasztotta fel magát.

A lapok akkoriban azt írták, semmilyen búcsúlevelet, feljegyzést nem találtak a magyar alkalmazott szobájában. Az első vizsgálatok arról számoltak be, hogy Szaller nem szenvedett mentális zavarban, a hajón dolgozók mindig vidám emberként jellemezték, akinek sok barátja volt a kollégái közül.

A Cruise Law News hajós site Szaller egyik kollégáját idézi, aki szerint a magyar férfi remek csapattag és „nagyszerű emberi lény” volt. József ekkor már három éve, 2017 eleje óta dolgozott a Carnival cég hajóin (Elation, Inspiration, Miracle), majd a koronavírus-járvány kitörése után átkerült a Magicre, és nem sokkal a tragédia előtt a Carnival Breeze-re. Utóbbi hajón ekkor ezerháromszázan voltak, az angol munkavállalók mellett Magyarországról, Szerbiából, Horvátországból, Észak-Macedóniából és Montenegróból is érkeztek dolgozók, de többségük ekkor már „vendég státuszban” volt, tehát nem kellett dolgozniuk, csak karanténban voltak.

Tengeren úszó karantén

Miután márciusban beütött a pandémia, az óceánjárókat üzemeltető cégek – többnyire charterjáratokkal – hazajuttatták az utasokat, de a hajókon dolgozókkal nem voltak ilyen nagyvonalúak: világszerte tízezrek ragadtak a fedélzeteken – akár hónapokra is. Sokan ahhoz hasonlították az állapotot, mintha rabok lennének vagy kallódó csomagok. Így volt ez a Carnival hajóin is. A Magicen például az alkalmazottak napi egy-két alkalommal hagyhatták el a szobákat, és sok kollégájához hasonlóan Szaller József is egy apró, ablak nélküli kabinban töltötte a napjait, egyedül. Azt mondták nekik, húsvétra mindenki hazatér, de a dátumot – mindenféle magyarázat nélkül – többször is későbbre tolták.

A Crew Center az elsők között írt a magyar férfi haláláról, említve a „fedélzeten erősen támadó depressziót”, ami hosszú elszigetelődés után alakulhat ki a dolgozók körében. A hajón dolgozók monotonitástűrését ráadásul nemcsak a munkával eltöltött hosszú idő tette próbára, de a karantén is. Stressz, bezártság, unalom – ilyen és ehhez hasonló panaszokról számoltak be az alkalmazottak, és sokan nehezen viselték a bizonytalanságot is, mivel a hajó vezetése részéről minimális volt feléjük a kommunikáció.

A Bloomberg hosszú anyagot szentelt a témának, a cikk szerzője egyenesen vízen közlekedő Covid-19 karanténnak hívja a Carnival Breeze hajót. A riport Szaller tragikus esetének részleteivel kezdődik, majd áttér más óceánjárókon történt további rejtélyes halálesetek taglalására. A magyar alkalmazott haláláról azt írja: kollégáinak az első néhány órában eszébe sem jutott, hogy esetleg baj lehet. József ugyanis nem mindig vacsorázott a hajón, a távolságtartás miatt kialakult rendkívül hosszú sorok miatt nem akarta a kabinon kívül eltölthető szabad egy-két óráját erre szentelni, a lapnak nyilatkozó kollégái szerint inkább elszívott egy cigit, vagy vett egy vodka-szódát valamelyik bárban.

Hazavárták

A lap azt írja, hogy a hosszúra nyúlt tengeri karanténban tartózkodó Józsefet már várták haza a szülei, Vilmos és Ildikó, szerették volna, ha az otthoni környezet, a hazai ételek kicsit jobb kedvre derítik a fiukat. De a régóta várt nap előtt nem sokkal rendőrök keresték fel a szülőket, és – az amerikai magyar konzulátuson keresztül – összekötötték őket a Carnival céggel. A telefonbeszélgetés során egy tolmács közölte velük, hogy Józsefet holtan találták a hajó fedélzetén.

A sokkos állapotba került szülők értetlenül álltak a dolog előtt – fiuk fiatal volt és egészséges.

A Carnival nem osztott meg velük túl sok információt, azt mondták, az ő érdekükben nem mondják el a részleteket – a szülők szerint a társaság inkább jogi okokból próbált meg minél több információt visszatartani.

A Bloomberg cikkéből kiderül az is, hogy Vilmos és Ildikó decemberben kérvényezte az ügy rendezését választott bíróság előtti eljárásban, sérelmezve, hogy fiuknak túlságosan hosszú időt kellett a kabinban töltenie, nem biztosítottak a dolgozók számára felvilágosítást azzal kapcsolatban, hogy az elszigeteltség miatt milyen mentális problémák léphetnek fel náluk. A hajótársaság kommunikációs vezetője úgy reagált a vádakra, hogy a cég a személyzet egészségét prioritásként kezelte, és soha nem volt jele annak, hogy Szallernek bármilyen mentális egészségügyi problémája lenne – ellenkező esetben azonnal léptek volna az ügyben.

A lapnak a férfi apja elmondta: ha már a fiukat nem kaphatják vissza, legalább szeretnék megtudni, mi áll a tragédia hátterében, de tart attól, hogy amennyiben a komoly pénzügyi háttérrel rendelkező hatalmas cég hibázott, az sosem fog kiderülni.

Rejtélyes halálesetek

Szaller József halálát viszonylag rövid időn belül több tragikus eset követte a különböző tengerjárókon. Április 29-én a Royal Caribbean társaság Jewel of the Seas nevű, éppen görög vizeken tartózkodó járatán egy lengyel villanyszerelő eltűnését jelentették. A biztonsági kamerák felvételeit visszanézve kiderült, hogy aznap reggel a férfi a tengerbe vetette magát.

Május 10-én egy ukrán pincérnő ugrott a vízbe a Regal Princess fedélzetéről Rotterdam közelében. A Mariner of the Seas nevű hajón ezzel nagyjából egy időben meghalt egy kínai alkalmazott (a Royal Caribbean társaság szerint a szakértők ez esetben természetes halált állapítottak meg), majd az AIDAblu hajón a kabinjában vesztette életét egy fülöp-szigeteki szakács. Négy nappal később egy másik filippínó alkalmazott öngyilkosságát jelentették, ezúttal a Scarlet Lady fedélzetéről.

Júniusban a Royal Caribbeanhez tartozó Harmony of the Seas fülöp-szigeteki pincérnőjét találták holtan – felakasztotta magát. A Bloombergnek megszólalt a nő apja, aki elmondta: lánya rendszeresen jelezte, hogy melyik napon érkezik, aztán már csak arról számolt be, hogy a kikötést módosították egy másik, majd egy harmadik napra. Folyamatosan változott a terv. Szallerékhez hasonlóan a pincérnő apja sem kapott semmilyen érdemi felvilágosítást a halálesettel kapcsolatban.

A tragédiákat követően az óceánjárókon dolgozók egy része fellázadt: a Navigator of the Seas alkalmazottai éhségsztrájkba kezdtek (nyomást gyakorolva a Royal Caribbean cégre, hogy hamarabb juttassák haza a hajókon rekedteket), a társaság egy másik járatán, a Majesty of the Seasen pedig a

Még hány öngyilkosság kell?

feliratú molinót akasztották ki az ott dolgozók.

Royal Caribbean’s Majesty of the Seas ship was to begin Bahamas to UK journey today to repatriate crew.

The journey has been delayed til 5/18, crew say. They hung this banner on the pool deck.

Background: https://t.co/XRHKMRAzfJ pic.twitter.com/I1P1XFuivZ

— Taylor Dolven (@taydolven) May 15, 2020